A kutya és az agresszió

Sok ember alapból elutasítja a kutyákat, mondván, hogy vadak és kiszámíthatatlanok. Ez nem igaz! A kutya akkor lesz vad, ha kölyökkorától rossz, vagy semmilyen nevelést nem kap, azaz nem megy végbe nála a szocializációs folyamat. Az, hogy a kutya hogy viselkedik, főleg az emberek felelőssége!

Az esetek legnagyobb részében (ha be akarjuk ismerni, ha nem) a helytelen, gondatlan emberi viselkedés a kiváltó ok. Sajnos erre jön még az a tény is, hogy a sajtó csak azon ritka eseteket emeli ki, amikor egy kutya gyereket mar meg, arról sose esik szó, hogy a kutya mire reagált így. Nagyon-nagyon ritka az az eset, hogy a kutya váratlanul kikelve magából ráveti magát egy gyerekre. A kiváltó ok szinte kivétel nélkül a félelem! A félelmüket pedig az alábbi viselkedési formák válthatják ki: a gyerek hirtelen mozdulatot tesz egy, a kutya által ismeretlen tárggyal pl. homokozó lapát; a gyerek sikítva-visítva valami játékot lóbálva rohan a kutya felé; a gyerek a kutya farkát teljes erőből tépve-húzva rángatja... a balesetek nagy részében a kutya ráadásul ki van kötve, ami a félelmét még jobban fokozza, hiszen a védekezési lehetősége nagyban csökken (elszaladni esélye sincs). Mielőtt feltétlenül boszorkányüldözést hajtanánk végre azon a szerencsétlen állaton, nézzünk kicsit magunkba és gondoljuk át, hogy mi illetve gyerekeink mit rontottak el!

Azokról az esetekről sosem értesülünk, amikor a kutya egy ember tűrőképességét bőven meghaladva egy életen át engedi, hogy a családban levő gyerekek bántalmazzák!

Ha egy felelős szülő már kiskorban elkezdi megtanítani a gyereket a kutyával-, és a kutya közelében való helyes viselkedésre, ezen esetek mértéke csökkenthető lenne. A kutyát is mihamarabb meg kell ismertetni más kutyákkal, állatokkal, emberekkel és gyerekekkel, hogy tudják, hogyan viszonyuljanak a másikhoz.

Kölyökkorában, gondos körülmények között, minél több szituációt meg kell ismertetni a kutyussal, hogy később ne érje váratlanul. Ahogyan az ember is, a kutyák is bepánikolnak ismeretlen szituációban. Az ismeretlen mindig félelmet vált ki ugyanúgy az állatból, mint az emberből. Az ilyen félelem helyzet váltja ki a kutyákban (IS!) az agressziót. Ha tehát kölyökkorban sok odafigyeléssel helyesen kezeljük a kutya számára váratlan helyzetet, felnőttkorában egy kiegyensúlyozott és nyugodt kutyussal fogunk együtt élni.

Fontos, hogy egy idegen jelenlétében, vagy gyermekkel való játszás esetén mindig legyen ott a gazdi, hogy az esetleges problémát orvosolni tudja.

Pár fontos viselkedésbeli dolog, amire érdemes kiemelten odafigyelni és betartani:

• Ha a kutya éppen eszik, vagy őriz valamit, a gyerek semmiképpen ne próbálja azt elvenni tőle!
• Tanítsd meg a gyermeknek, hogy egy kikötött kutyát mindig nagy ívben kerüljön ki!
• Sose szabad egy idegen kutyát megpróbálni megfogni, vagy megsimogatni, csak ha a gazdája erre engedélyt ad!
• A kutyához mindig elölről és alulról próbálunk hozzányúlni. Legelőször a kézfejünket szagoltatjuk meg vele. Ha a kutyus kiszaglászta magát, utána mehet a buksi simogatás. SOHA ne próbáljunk oldalról, hátulról vagy felülről hozzáérni egy idegen kutyához!!! Mivel a kutya nem lát hátra és oldalra, csak megijed a hirtelen mozdulattól, és mint tudjuk, a félelem miatt odakaphat!
• Tanítsd meg a gyereket, hogy ne sikongasson, visítson és kapkodjon egy idegen kutya közelében! A kutyák közelében legyünk nyugodtak, halkak és szelídek. A kutya érzi, ha nem vagy veszély számára. Sose lehet tudni, hogy az éles hangokra és kiszámíthatatlan mozdulatokra hogy reagál. Ugyancsak kerülje el a gyerek a kutya közelében egy bot lóbálását. Ezt veszélynek is tekintheti a kutya, nem pedig játéknak!
• Sose adjunk élelmet idegen kutyának! Előbb minden esetben meg kell kérdezni a gazdit! Ennek több oka is van. Egyrészt, lehet, hogy a kutyus éppen kiképzés vagy nevelés alatt áll, és akár az összes eddigi nevelést elrontjuk a finomsággal. Az is lehet, hogy csak speciális tápot, jutalomfalatot ehet, és ezzel ártanánk a kutyusnak. Mi sem örülnénk, ha valaki cukorkát akarna adni a gyerekünknek.
• Az otthoni balesetek elkerülése végett nagyon fontos, hogy otthonunkban alakítsunk ki a kutyusnak egy saját kis zugot, ahova bármikor elvonulhat és pihenhet. Ha vendégek jönnek, gondoskodjunk róla, hogy a kutyus félre tudjon vonulni a nagy kavalkádban. Ne hagyjuk, hogy idegen gyerekek nyúzzák felügyelet nélkül, főleg miközben pihen.
• A kutya nem játék, nem egy plüss állat! Soha ne hagyjuk, hogy a gyerek rángassa a kutya fülét, vagy farkát. El kell magyarázni, hogy a kutyusnak ugyanúgy fáj az ilyen, mint a gyereknek is fájna!
• Közlekedés és tömegközlekedés esetén mindig tartsuk be a törvényi előírásokat! A szájkosár kötelező, akkor is, ha a kutya nem harap. Ne feledjük, a sok ismeretlen inger a legbarátságosabb kutyából is agressziót válthat ki félelmében. Tömegközlekedéshez válasszunk rövid, erős pórázt, hogy a kutyát minél közelebb tudjuk magunkhoz. Figyeljünk a környezetre is! Hiába tudjuk, hogy a mienk a világ legcukibb és legbarátságosabb kutyája, ne hagyjuk idegen emberek közelébe osonni. Sokan úgy rettegnek a kutyáktól, hogy félelmükben képesek a szatyorral vagy táskával odavágni a kutyára, amit viszont a kutya jogosan támadásnak fog vélni. Az emberek is hajlamosak agresszívan viselkedni félelem hatására, nem csak az állatok. Sose feledjük, a kutyus tette, a gazdi felelőssége! A mozgólépcsőn vigyázzunk a kutya körmére! Nagytestű kutyát, amit nem tudunk ölbe kapni, használaton kívüli mozgólépcsőn vigyünk fel!
• A gondos gazdi tudatosan neveli a kölyökkutyát, hogy kiegyensúlyozott, szófogadó és nyugodt felnőtt kutyus válhasson belőle. Lehet, hogy az elején pénz- és időigényes, azonban az iskolában felvett tudás a kutyus és a gazdi életét is megkönnyíti. Biztos mindenki irigykedve gondol azokra a gazdikra, akik póráz nélkül is tudnak a kutyussal sétálni, vagy be tudja vinni az étterembe a kutyust, mert nem akarja az asztalról lelopni az ételt, vagy akinek egy apró jelére is tudatosan reagál a kutyusa. A kutyánk is sokkal boldogabb és nyugodtabb lesz, ha tudja, mit akar a gazdi. Sose használjunk ugyanarra a cselekvésre többféle utasítást! A kutya nem ember! Nem ismer szinonimákat! Mindig ugyanúgy, ugyanannak a szónak a használatával kérjünk egy-egy dolgot!